Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Olvasónapló II.
Egy kedves Anna nevű kislány az alábbi olvasónaplót küldte Nekem, iskolája magyar tanárának kérése szerinti variációban. Ezúton is köszönjük Neki.
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Gárdony-Agárdpusztán, Ziegler Sándor Mihály fiaként.
1870 tavaszán érkeztek Sályba családjával, hol 3 évig maradtak. Itt kezdte tanulmányait az író.
1873-ban a Ziegler család Hejőcsabára ment, és Géza itt fejezte be a negyedik osztályt. A középiskolát az ország több városában, köztük Sárospatakon végezte.
1882-ben fejezte be tanulmányait Egerben, a tanulói oklevél megszerzése után, pedig a Dunántúlon tanított.
1882-től újságíró volt Budapesten, Győrben, és Szegeden.
1897-ben Egerbe költözött, és itt írta meg a leghíresebb regényeit, köztük az Egri csillagokat, A láthatatlan embert, és az Isten rabjait.
1922-ben hunyta le szemeit Egerben, és kívánságára a várban temették el. Sírján ez a felirat olvasható: „Csak a teste”.
A szereplők
Főszereplők:
Bornemissza Gergely
Cecey Éva
Dobó István
Mekcsey István
Török Bálint
Mellékszereplők:
Cecey úr
Gábor pap
Bálint pap
Veli bég
Manda bég
Mohamed
Tulipán
Móré László
Werbőczi
Pető Gáspár
Zrínyi Miklós
Sárközi
Martonfalvai Imre
Petrovich Péter
György barát
Fürjes
Matyi
Török Jancsi, Feri
a királyné
Varsányi Miklós
Hegedűs
Maylád
Jumurdzsák
Fügedy
Zoltay
Tarjáni
Ahmed pasa
Baloghné
Balázs apród
Kristóf
Nagy Lukács
Komlósi Antal
Réz Miklós
A helyszínek, és eseményeik
Keresztesfalva: Vicuskát és Gergőt elfogja a török, de megmenekülnek. Gergely szerez is egy lovat, és Cecey fiának fogadja mindezért. Gábor pap elengedi Jumurdzsákot az amulettért.
Szigetvár: Török Bálint harcol a várban a rabokkal, mindet legyőzi. Gergely találkozik Bálint fiaival, és az ottani gyerekekkel. Török Bálintnak nagyon megtetszik Gergely.
Mecsek: Gergőt és Tulipánt elfogják, Gábor pap pedig súlyosan megsebesül, a robbantásban, melyben a szultánt akarták megölni. Gergő a rabságban lát egy térképet, mi egy töröké, és csellel becsapja azt. Gergely találkozik Jumurdzsákkal. Tulipán és Gergő megszökik.
Buda: Gergely megtudja, hogy Cecey Éva a királynénál a várban van, elmegy hozzá, találkoznak többször is.
Gyalu: Évát férjhez akarják adni, de nem akar hozzámenni senkihez, csak Gergelyhez, majd hozzá is megy. Gergely, Mekcsey, Jancsika, Matyi és Vica elmennek Török Bálintot kiszabadítani.
Héttorony: Olasz zenészekként öten, sikerül bejutniuk, de nem tudják megmenekíteni Török Bálintot. Gergely töröknek álcázva magát, a béget becsapja, ki majdnem kiszabadítja Bálintot. Végül Sárközi segítségével elmenekülnek Bálint nélkül.
Sopron: Éva felnőtt, gyermeke lett, kinek édesapja Gergely. Egy idegen érkezett, azt mondta pénzt hozott Gergelynek, de az Egerben volt. Éva fia, Jancsika elment a vásárba trombitáért, majd elveszett. Megtudták, hogy Szolnok a töröké.
Eger: A csata színhelye…
Abony: A csata előtt Gergely századmagával megy éjszaka a török tábortól rabolni, felmérik mennyi ágyújuk, fegyverük van.
A mű cselekménye röviden
Két gyerek fürdik a patakban. Cecey Vicuska, az úrilány, és Bornemissza Gergely. Elrabolja őket, meg a szürkét a török. Margit vigyáz rájuk a kocsin a törököknél. Ott van egy török, Jumurdzsák, aki Ceceyékhez akar menni rabolni, Vica apjához. Éjszaka Gergely és Vica megmenekül, és szereznek egy lovat is. Cecey fiává fogadja Gergelyt, aki kap Dobótól egy kardot. Elmondják Ceceyéknek, hogy ki akarják őket rabolni, és sikerül is ellenük védekezniük. Jumurdzsák, aki Gábor papra volt bízva, megmenekül, és odaadja a papnak cserébe, az amulettjét. Török Bálint magával viszi Gergelyt a várába, hogy tanulja a kardforgatást. Ott összebarátkozik az ottani gyerekekkel.
Gergely felnőtt, és visszaindul Keresztesfalvára Vicuskához. Megtudja Tulipánéktól, hogy Budára költöztek. A Mecsek országútján, tudja Gábor pap, Tulipán, és Gergely, hogy jönnek a törökök. Látják is őket, és robbantani akarnak, úgy, hogy a törökök irányítója meghaljon. A robbanás rosszul sül el, Gábor pap súlyosan megsebesül, Tulipánt és Gergelyt pedig elfogják, de később sikerül megmenekülniük. Gergely felmegy Budára, és megtudja Ceceyéktől, hogy Vica a királynőnél van, a palotában. Találkoznak is, és örök esküt kötnek egymásnak. Török Bálint gyanakszik a törökökre, akik végül el is foglalják Budát, de ezért Bálintot bezárják a Héttoronyba. Mekcsey István és Gergely, a király seregébe készülődnek, mikor találkoznak Cecey úrral, aki elmondja, hogy Évát férjhez akarják adni. Elmennek Gergely és István Gyalura, ahol kiderül, hogy Vica nem akar hozzámenni Fürjeshez, és megszöknek. Elindulnak Mekcsey, a kocsisa Matyi, Gergő, Vica (férfi ruhában) és Török Bálint egyik fia, kiszabadítani Török Bálintot a rabságból. Olasz énekeseknek adják ki magukat, így be is engedik őket, de mikor Bálint elé állnak, oda gyűlnek a rabok, és az „énekeseknek” egy hang sem jön ki a torkukon, csak Jancsinak, aki apja vállára borul, és így le is buknak. Szerencsére velük volt egy cigány, Sárközi, (aki ott volt még a török kocsin, rabságban) és segít nekik megmenekülni. Gergely és Éva a szabad ég alatt egybekelnek.
Gergely és Éva Sopronba költözött, és lett egy fiuk, Jancsika. Jancsika hat éves. Már szinte egész Magyarország a töröké. Jön egy ember a Bornemissza házba, és Gergelyt keresi, mert elvileg pénzt hozott neki. Gergely nincs otthon, mert elment Egerbe, védeni a várat a török ellen. Jancsika elmegy Réz Miklós diákkal a vásárba trombitát venni. Kiderül, az ember Jumurdzsák volt, és elrabolta Jancsikát.
Gergely már „otthon van a várban”. Dobó kémje, Varsányi, kiderítette, hogy a török már Abonyban van. Gergely századmagával az éjszaka elmegy tőlük rabolni, ami sikeres, majd a zsákmányolt dolgokat, elviszik a piacra eladni, és a kocsiban találnak egy török gyereket, Szelimet, aki a várban fog élni egy darabig.
Az emberek esküdnek a várban: „
Megérkezik a török. De Dobó István a vár főkapitánya egy darabig még nem engedi, hogy bárki is lőjön, míg nincs elég közel az ellenfél. Varsányi szerint, a törökök körülbelül 150000-en vannak, míg Mekcsey István (hadnagy) számlálása szerint a magyarok serege 1900 emberből áll. A csata közben, persze még sokan jönnek, de sokan el is buknak.
A törökök már lőnek, a magyarok közül pedig sokan türelmetlenkednek, mert Dobó még engedi, hogy bárki is lőjön, köztük Hegedűs, Bornemissza, Pető, Zoltay és Mekcsey. Elkezdenek a magyarok is lőni, mikor már elég közel voltak, de a törökök később visszább húzódtak, és Eger megint abbahagyta a lődözést. Gergely ezt megunta, és elindult száz emberével rárontani a törökre. Dobó elküldte kémjét, hogy vigyen levelet Vas Miklósnak, majd jön is a válasz a levélre, de senki nem tudja, mi van benne, de Varsányi elmondja, Nagy Lukács, jön a seregével.
Már csatáztak egy ideje, mikor a törökök elkezdtek a várfalakra is felmászni, a zászlót is kitűzték, nem egyszer, és elfoglalták az Ókaput is. Az egriekben már kezdett elveszni a remény, hogy nyerhetnek, de mindig volt valaki, aki beszédekkel bíztatta a népet, sokszor Bálint pap, Pető, és Dobó.
Levelet kaptak a töröktől, de nem olvasták el. Paksy megegyezett Dobóval, hogy kétszáz lovassal kimegy a törökök közé, de mikor a várkapitány visszavonulót fúvatott, azok nem hallották meg, és sokan elbuktak. Hegedűs elmondja Dobónak, hogy több fizetséget kérnek, ő, meg még néhány katona. Mekcseynek gyanús lesz Hegedűs, és Gergely megbízza Sárközit, hogy figyeljen rá.
Réz Miklós és Éva Egerbe jönnek a talizmánnal. Éva delinek adja ki magát, Miklós pedig a rabjának, hogy bejussanak a várba. Évánál van egy térkép, ami segít ebben. Éva eladja ökreit, lovait, egy török sátorért. Egy fa mellett, van egy malomkő, azt arrébb lökik, és ott van egy alagút bejárata. Elindulnak rajta, közben persze kell kotorniuk, ásniuk kell az utat. Pihennek, és arra ébrednek, hogy a török megtalálta a bejáratot. Réz Miklós tovább vezeti a törököt, Éva asszonyra pedig vigyáz egy őr, aki mint kiderül, Varsányi, a kém.
Gergely kezdi sejteni, hogy a fia Jumurdzsáknál van, mert egyik nap, bedobták a kardját, meg, mert éjszaka bekiabálgat a várba, hogy cseréljék el a talizmánért, vagy megöli a fiút.
Sárközi szólt, hogy nyomot talált, hogy Hegedűs áruló. Hittek neki, és kiderült, hogy a víztoronyba ment, néhány katonájával, és a törököket akarta bejuttatni a várba. A vallatásnál hazudott, és felakasztották, míg a segítőinek lecsapták a fülét.
Éva és Varsányi megmenekültek a temetőn keresztül. Baloghné ápolta Évát. Senki nem szólt Gergelynek, hogy felesége a várban van.
Hatalmas robbanás a templombástyánál… Kiderült mi volt az: Miklós a törököt az alagúton keresztül a puskaporos kamrába vezette, belerakta a fáklyáját az egyik hordóba, s az felrobbant. Minden török halott volt, Miklóssal együtt.
A magyarok újra reménykedtek, hogy megnyerhetik a csatát. A törökök dombokat kezdtek el építeni. Egy nagyobb lett a Bolyky-bástyánál. Mivel már így is mindennel dobálták a törököt mindennel, levessel, szurokkal, ezért az sem érdekelte őket, mikor Gergely terve szerint a dombokra egyszer-egyszer rádobtak szalonnákat, és bögréket, melyekben puskapor volt, és kén. Egy idő után ezek felrobbantak, és semmibe vesztek a törökök, bástya méretű dombjai. Gergely fegyvereket erősített hordókhoz, és váratlanul legurította őket a várból, így a török menekülni kezdett, és sebesüléseket szerzett.
Egy éjszakai ostromban a magyarok sokan meghaltak, megsebesültek. Éppúgy, mint a törökök. Varsányi azt a hírt hozta Dobónak, hogy a török nem bízik a nyereségben.
Eljött az utolsó ostrom. Mindenki tudta, hogy ezen múlik minden. Imádkozott a vár népe, hogy segítse meg Isten, köztük Baloghné, és Éva asszony. Ennek ellenére Dobó és Éva nagyon megsebesült, és 300 ember halt meg. Éva úgy szerzett sebet, hogy felvette a halott Balázs apród ruháját, úgy ment harcolni, s egy török kard megvágta.
Megérte a fáradozást. Reggelre elmenekültek a törökök. Ezt Varsányi Miklós is megerősítette. Szelimet és Jancsikát is kicserélték.
Egész Európa ujjongott, hogy az egriek legyőzték a török népet, pedig Temesvár, Szolnok, és Drégely is elbukott.
Bornemissza Gergely lett az egri vár főkapitánya.
Egy pozitív és egy negatív szereplő jellemzése:
Mekcsey István (pozitív): számomra ő egy nagyon rokonszenves ember, ahol tud, segít, engedelmes, mert mikor Dobó még nem engedte, hogy lőjön bárki is, ő nem lőtt, bár már nagyon szeretett volna harcolni. Hű volt Dobóhoz, és hazájához, mivel mikor Hegedűs fel akarta adni a várat, akkor nem állt be közéjük, és meg is esküdött, hogy soha nem adja ki a várat a töröknek. Mikor Sárközi elmondta Mekcseynek, hogy nyomot talált Hegedűs árulására, Mekcsey rögtön a cigánnyal ment, és ellátta a baját a víztoronyban lévőknek, tehát talpraesett is. István bátor, elszánt, erős, és kitartó, mivel sosem adta fel a törökkel a harcot, és egyre csak vágta őket, mikor már 2 napja nem aludt, akkor is. Mekcsey István komoly, és okos is. Ez a harcban is kiderült, de akkor is, mikor olasz zenészeknek adták ki magukat.
Hegedűs (negatív): Hegedűs el akarta árulni Egert. Buzdította a vár népét, hogy tartsanak vele. Dobót a háta mögött kibeszélte, és mondta neki, hogy dupla zsoldot kéne fizetnie csata idején. Ez a nagyravágyó ember, (az árulás közben is) nagyon bátor volt, meg erős, mert egyik nap 40 törököt vágott le. Mivel ő a kassaiak hadnagya, hoznia kellett volna, (ahogy megígérte) egy hadsereget, de nem tartotta a szavát. Nekem úgy tűnt, hogy mikor egyik éjszaka egy bástyán őrködött Gergellyel, és kérdezősködött tőle (tudatlan), akkor inkább hízelegni, tetszeni akart Gergelynek, hogy őt mennyire érdekli a vár sorsa. Viszont az árulás után, a kihallgatáson a szemébe hazudott Dobónak, mert azt mondta, ő csak be akarta csalni a törököt a víztoronyba, s úgy akarta levágni. Ezek miatt ő egy ellenszenves ember volt.
Miért tetszett, miért nem tetszett a mű?
Azért tetszett, mert…
izgalmas volt
mindig történt valami váratlan
humoros
vannak benne jó, és rossz szereplők, kik egymás ellen harcolnak
általában értettem a szöveget, nem voltak benne érthetetlen szavak
szimpatikusak a szereplők (a jók)
nem csak egy kis időszakot ír le, hanem tulajdonképpen, míg felnő Gergely
Nem tetszett, mert…
nagyon hosszú
össze-vissza vannak benne a jelenetek
néha csak úgy van benne egy szereplő, akit először nem tudunk, hogy kicsoda, és csak sokkal később derül ki
valami nagyon részletesen van leírva, valamit meg egyáltalán nem részletez
a fejezetek hossza, általában különböző, van, hogy 5-10 oldallal hosszabb az egyik, mint a másik
a szereplőket valamikor a vezetéknevükön, valamikor a keresztnevükön hívja, és így sokszor összezavar, hogy ki-kicsoda